Komposzt és talajélet: a kert igazi motorja
Miért nem melegszik be a komposzt, mit ne tegyünk bele, és hogyan használjuk fel a baromfialmot biztonságosan.
A háztáji gazdaság legnagyobb ki nem használt erőforrása a saját szerves hulladéka. Egy tizenöt tyúkos és két nyúlketreces udvar évente több száz kilogramm almot és trágyát ad — ez ingyen talajjavító, ha jól kezeljük, és növénypusztító, ha nem.
A szén–nitrogén arány gyakorlatban
A jó komposzt kb. 25–30:1 szén–nitrogén arányú: a „barna” (szalma, forgács, avar, kartonpapír) és a „zöld” (fűnyesedék, konyhai zöldhulladék, trágya) anyagokat kb. 2:1 térfogatarányban rétegezzük. Ha szaga van, túl sok a zöld és kevés a levegő; ha nem melegszik be, túl száraz vagy túl sok a barna.
Baromfitrágya: csak érlelve
A friss csirketrágya erős, „égeti” a gyökeret a magas ammóniatartalom miatt. Legalább 4–6 hónap érlelés kell, vagy komposztba forgatás. Érlelt formában viszont a legjobb házi tápanyag: nitrogénben, foszforban gazdag, és javítja a homokos talaj vízháztartását.
Mi nem mehet bele
Húsmaradék, zsír, kutya- és macskaürülék, betegséggel fertőzött növényi rész (különösen paradicsom-vészes lomb), és vegyszerrel kezelt fanyesedék. Gyommagos anyagot csak akkor, ha a komposzt biztosan eléri az 55–60 °C-ot a közepén.
Használat
Ágyásra ősszel 3–5 cm réteg, felszíni terítéssel — nem kell beforgatni, a talajlakó élet lehúzza. Palántázáshoz mindig szitált komposztot használjunk, kerti földdel 1:2-ben hígítva. A fóliaház talaja évi egy alkalommal 5 cm komposztot elbír anélkül, hogy sótúlterhelés lenne.
- Barna:zöld ≈ 2:1 térfogatarány, 25–30:1 C:N.
- Friss baromfitrágya 4–6 hónap érlelés után használható.
- Ősszel 3–5 cm felszíni terítés, beforgatás nélkül.