Fóliaház-naptár: mit, mikor és minek vessünk

A fóliaház értéke nem az, hogy „melegebb”, hanem hogy három-négy hetet nyerünk tavasszal és ugyanennyit ősszel. Ez évi kettő, néha három termésciklust jelent ugyanazon a néhány négyzetméteren — feltéve, hogy előre megvan a menetrend.

Február–március: az indítás

Fűtés nélküli fóliaházban február közepétől vethető saláta, spenót, retek, hónapos hagyma. A palántákat (paradicsom, paprika) ilyenkor még bent, ablakban vagy palántanevelőben indítjuk. A talajt előző ősszel érdemes komposzttal feltölteni — tavasszal már ne bolygassuk mélyen.

Április–május: kiültetés és szellőzés

Április közepétől kerülnek a helyükre a paradicsom- és paprikapalánták, 45–50 cm-es tövállással. Ettől kezdve a legfontosabb munka nem az öntözés, hanem a szellőztetés: napos délelőttön a fóliaházban 45 °C is lehet, ami virágelrúgáshoz vezet. Két oldalszellőző és egy ajtó kell a keresztirányú légmozgáshoz.

Június–augusztus: víz és fegyelem

Csepegtető nélkül fóliaházat nyáron nem érdemes üzemeltetni: a levélre öntözött víz gombabetegséget hoz, a kézi kanna pedig egyenlőtlen. Heti 20–25 liter víz jut egy paradicsomtőre a csúcsidőben, két-három részletben. Az oldalhajtásokat hetente egyszer távolítsuk el, és mulcsozzunk szalmával a talajpárolgás ellen.

Szeptember–november: második kör

A paradicsom kiszedése után nem hagyjuk üresen: szeptemberben vethető saláta, mángold, téli sarjadék hagyma, októberben már inkább zöldtrágya (facélia, rozs). A fóliát november végén tisztítsuk le, a vázat ellenőrizzük, és a talajt ne hagyjuk fedetlenül télre.

Milyen fólia mennyit ér?

A 150 µm-es UV-stabil fólia 4–6 szezont bír, a vékonyabb, 100 µm-es kettőt-hármat. A fényáteresztés a harmadik évtől érezhetően csökken, ezért ha a termés visszaesik, gyakran nem a talaj, hanem a fólia elhasználódása a magyarázat.